A foglalkoztatás javítását célzó fontosabb intézkedések összefoglalása – különös tekintettel a fiatalok foglalkoztatására

Magyarország a foglalkoztatási szint javítására irányuló Európa 2020 célkitűzéshez kapcsolódva a 20-64 év közötti népesség foglalkoztatási arányának 75%-ra növelését tűzte ki célul 2020-ig. Magyarországon az elmúlt 5 év alatt 9%-kal 69%-ra nőtt a foglalkoztatási ráta, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi növekedési ütem mellett a kitűzött foglalkoztatási arány elérhető. A fentiekből következik, hogy a munkanélküliek aránya csökkent, ez 500 ezer fő munkába vonását jelentette az elmúlt 5 évben, akik közül kb. 280 ezer fő a versenyszférában, 150 ezer fő a közfoglalkoztatásban és 64 ezer fő külföldön tudott elhelyezkedni. Magyarország a következő eszközökkel támogatja a munkavállalók, köztük a fiatalok munkához jutását:

1. Magyarország 2013. január 1-e óta működteti a Munkahelyvédelmi Akciót, mely a munkáltatói adóterhek csökkentésével kívánja segíteni a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci elhelyezkedését. A program keretében adókedvezmény biztosított a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak új munkahelyek létesítése és a meglévő munkahelyek megőrzése céljából. A Munkahelyvédelmi Akció 2015-ben havonta átlagosan 845 ezer fő foglalkoztatását támogatta. A munkáltató a következő csoportok foglalkoztatása esetén jogosult kedvezményekre

• szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók
• 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók
• tartósan álláskereső személyek
• anyasági ellátásokban részesülő munkavállaló
• mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók (25-55 év)

2. Közfoglalkoztatásból a versenyszférába: a program célja, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el. A támogatás a közfoglalkoztatottat ösztönzi a versenyszférában történő elhelyezkedésre oly módon, hogy a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamának lejártát megelőzően történő elhelyezkedése esetén, elhelyezkedési juttatásban részesül. (Közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet) A juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak azon időtartamra számított összegével, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszony fennállt volna. A munkaerő-piaci program 2016. február 1-jétől 2016. december 31-ig tart, összköltsége 3 milliárd Ft, várhatóan 20 – 25 ezer fő közfoglalkoztatott bevonására és a versenyszférában történő elhelyezkedésére kerül sor.

3. A 2015 októberében uniós társfinanszírozással indult Út a munkaerőpiacra program keretében legalább 154 ezer fő munkaerőpiaci helyzetének javítását tervezi a magyar állam. Célcsoportok:

• 25-64 év közötti regisztrált álláskeresők és inaktív személyek
• 25-30 év közötti pályakezdő álláskeresők;
• alacsony iskolai végzettségű (ISCED 1-2) álláskeresők;
• tartós, legalább 6 hónapja álláskeresők;
• gyermekgondozás vagy hozzátartozó ápolását követően a munkaerőpiacra visszatérő álláskeresők;
• 50 év feletti álláskeresők;
• közfoglalkoztatásból kilépők

A program keretében a célcsoportok által igénybe vehető támogatások:

• foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása
• bértámogatások
• munkaerőpiaci szolgáltatások és mentorálás
• önfoglalkoztatóvá válás támogatása
• mobilitási/lakhatási támogatás

A munkavállalók mobilitásának támogatásában jelentős szerepe van az EURES-szolgáltatásoknak. Az ehhez szükséges kapacitások finanszírozását a 2014-2020-as időszakban a tagállamok az Európai Szociális Alapból biztosítják, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat bázisán. EURES célcsoportok:

• bármely érdeklődő magánszemély, függetlenül attól, hogy regisztrált álláskereső vagy sem
• az állásba helyezést követően nyújtandó szolgáltatások esetében bármely Magyarországon munkát vállalt nem magyar állampolgár
• bármely Magyarországon és az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett székhellyel rendelkező munkáltató, magán munkaerő-közvetítői vagy kölcsönzői tevékenységgel rendelkező vállalkozás
  

4. A 2015 januárjában elindult Ifjúsági Garancia Rendszer lényege, hogy azon 25 év alatti fiatalok számára, akik nem dolgoznak és nem is tanulnak, a foglalkoztatási szolgálatnak 6 hónapon (2016 júliusától már 4 hónapon) belül valamilyen konkrét lehetőséget kell felajánlani az elhelyezkedésre, a munkatapasztalat-szerzésre, vagy a tanulásra. Magyarország kormánya az Ifjúsági Garancia hazai megvalósítására 2014-2020 között különböző uniós programok keretében összesen 220 Mrd forintot tervez fordítani, összesen 180 ezer fiatal bevonását megvalósítva. Az Ifjúsági Garanciába a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hálózatán keresztül (a korábbi munkaügyi hivatalokban) lehet belépni.
   

A Rendszer keretében a célcsoport által igénybe vehető támogatások:

• oktatás, képzés;
• bértámogatás;
• munkaerőpiaci szolgáltatások, mentorálás;
• mobilitási/lakhatási támogatás;
• vállalkozóvá válás támogatása
• gyakornoki program.
  

5. A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása program célja 18-25 év közötti (felsőfokú végzettségű pályakezdők esetén 25-30 éves) fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, üzleti tervük kialakításához nyújtott ismeret és készségfejlesztéssel, valamint pénzügyi támogatással vállalkozásuk induló költségeihez. Az első szakaszban sor kerül a fiatalok megfelelő felkészítésére: a bevont fiatalok részt vesznek a szervezetek által nyújtott képzési programokon a vállalkozásindításhoz szükséges kompetenciák megszerzésére, és segítséget kapnak üzleti tervük összeállításához. A képzést sikeresen befejező, jóváhagyott üzleti tervvel rendelkező, vállalkozásukat megalapított fiatalok a második szakaszban legfeljebb 3 millió Ft összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek induló költségeik támogatása céljából, 10% önrész mellett országosan közel 4 Mrd Ft keretből. A program a tervek szerint 1 300 fiatal vállalkozásindításához járul hozzá 2016-tól. A program az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében valósul meg, a részvételhez a fiataloknak regisztrálniuk kell a Rendszerbe a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál.

6. Gyakornoki program keretében várhatóan összesen 4500 szakképzett fiatal mikro-, kis-, és középvállalkozásoknál gyakornoki pozícióban való elhelyezkedését segíti az állam a gyakornok bérének és a munkáltatónál kijelölt mentor (vállalati gyakornoki kapcsolattartó) bérpótlékának finanszírozásával mintegy 15 Mrd Ft kerettel. Gyakornok lehet minden olyan 25 évesnél fiatalabb személy, aki:

• iskolarendszerű oktatásban, felnőttoktatás vagy felnőttképzés keretében, az Országos Képzési Jegyzékben szabályozott szakképesítést szerzett
• a foglalkoztatási jogviszony megkezdésekor oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat és nem is dolgozik,
• felsőfokú végzettséggel vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettséggel nem rendelkezik,
• a támogatást igénylő vállalkozással nem állt munkaviszonyban a támogatási kérelem benyújtását megelőzően

A program az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében valósul meg, a részvételhez a fiataloknak regisztrálniuk kell a Rendszerbe a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál.

A 6 kevésbé fejlett régió mindegyikében egy szakképzési centrum komplex információs és szakmai tanácsadási tevékenységet lát el, melynek során tájékoztatja a gyakornokokat és a gazdálkodó szervezeteket a program menetéről és segítséget nyújt a pályázáshoz is.